Menü Bezárás

VÁLTOZNAK AZ AKCIÓS ÁRAK FELTÜNTETÉSÉNEK SZABÁLYAI

Nincs olyan év, hogy ne változna valamilyen e-kereskedelmet érintő jogszabály. Idén az árak tekintetében fog jogszabály módosulni 2022. május 28-án. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban.

Egy webáruház sikeressége azon múlik, hogy elnyeri-e a vásárlók bizalmát. Ezt a bizalmat kezdte ki egyes kereskedők akciós árpolitikája, amikor akciós kedvezményként egy sosem volt fogyasztói árhoz viszonyított kedvezményt (százalékot) tüntet fel oldalán, hirdetéseiben.

MIÉRT KELL CSALNI?

A vásárlók számára sokkal beszédesebb a kedvezmény mértéke, mint az akciós ár összege. Semmit nem mond, ha egy TV 199 990.- forint egy akcióban. De ha azt látják, hogy 30% kedvezménnyel lehet most a 260 ezres tévéhez hozzájutni, egyből megjön a kedv, jön a családi büdzsé átcsoportosítása. A Black Friday típikus példája az akciós árakra éhes tömegek viselkedésének – bár egyre többen ismerik fel az átverést, a forgalmi számok azt mutatják, hogy ez a fajta árpolitika működik.

Persze bármennyire is csalnak az üzletek – ne felejtsük el, hogy a jogszabály nem csak az online boltokra vonatkozik – sok esetben az akciós ár valóban jó vételt jelenthet. Csak hát az emberek szeretnek NAGYON jól járni. És egy 10%-os kedvezményt nem tartanának annak. Kicsit olyan ez, mint autóvásárlásnál a megtett kilométer feltüntetése:

mindenki tudja, hogy sokan csalnak, de senki sem akar megvenni egy olyan autót, ahol a valóságos(an magas) kilométer állást látják a számlálón.

DE MIT IS SZOKTAK CSINÁLNI

Tételezzük fel, hogy egy TV ára 150 ezer forint, és ezt a tévét 140 ezerért tudják akciózni – ez ugye csak 6,7% kedvezményt jelentene. Szerinted mennyire lenne vonzó ez az ajánlat?

Jöhet a matek: a készüléket az akció előtt néhány nappal felárazzák 180 ezer forintra – így az akcióban már 22%-os kedvezményt lehet feltüntetni, ami már fel fogja kelteni jónéhány vásárló figyelmét. És biztosak lehetünk benne, hogy sokkal többen fogják megvásárolni, mintha csak a valós, majdnem 7%-os kedvezmény lett volna feltüntetve – mert az ember már csak ilyen.

Ennél is durvább, amikor a terméket valójában nem is adják kedvezményesen: kreálnak neki egy virtuálisan magas “eredeti” árat, és bár az “akciós” ár ugyanaz marad, az ártáblán jó nagy kedvezményt lehet feltüntetni – így a vevő talán észre sem veszi, hogy semmivel sem járt jobban, mintha az akción kívül vásárolt volna. Így lehet megmozdítani egy 140 ezer forintos mosógép készletét 30%-os “kedvezménnyel” (egy 200 ezres virtuális “eredeti” árral és 30% “kedvezménnyel”).

Szintén bevált szokás az akciós árakat a gyártó, forgalmazó által javasolt fogyasztói árhoz viszonyítani. Ezzel csak az a gond, hogy általában azon az áron SOHASEM árulták az adott készüléket, hiszen az árverseny nagy, a beszállítók pedig nem gyakorolhatnak nyomást a kereskedőkre az általuk ajánlott fogyár tartására (ezt egyébként egy másik jogszabály tiltja, erről is lehetne egy cikket írni).

A játék az árakkal a hatóságoknak is szemet szúrt, hiszen az akciós kedvezmények számításának nem éppen etikus módja a vásárlók megtévesztésének minősül. De ne gondoljuk, hogy csak a magyarok csinálnak ilyet, valószínűleg ezért is történt, hogy az árképzést érintő jogszabálymódosítást az Európai Unió kezdeményezte. Az ok: a vásárlók tudatossága még nem tart ott, hogy reálisan felmérjék egy-egy akció valódiságát. A mérlegelés során ki vannak téve a kereskedők kommunikációjának – és ezzel az értékesítők sajnos sokszor vissza is éltek. Eddig.

aMI változik

Egyértelmű szabályra volt szükség, amely a fogyasztók védelme érdekében ki tudja zárni a visszaéléseket és a tisztességtelen piaci magatartást, és ami arra kényszeríti a kereskedőket, hogy valódi árat és kedvezményt tüntessenek fel.

A módosítás értelmében egy-egy akció során a kedvezményt az akciót megelőző legalább 30 napos időszak legalacsonyabb árához kell viszonyítani, és ezt az árat eredeti árként – áthúzva – fel is kell tüntetni.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha egy bolt az eddigiek alapján akar eljárni, akkor legalább 30 nappal korábban fel kell áraznia a terméket, hogy továbbra is nagy kedvezményt tüntethessen fel. De számíthat rá, hogy ezen időszak alatt valószínűleg egyetlen darabot sem fognak eladni belőle, ráadásul a vásárlók a versenytársakhoz képest magas ár alapján a kereskedőt drágának fogják megítélni, ami hosszú távon kockázatos lehet. A lehetőség a szabály kijátszására tehát megvan, de kérdés, hogy megéri-e.

Mi a helyzet egy új termékkel, ami még nincs 30 napja a boltban? Ilyenkor legalább 15 napig szükséges alkalmazni egy fogyasztói árat ahhoz, hogy “eredeti árként” fel lehessen tüntetni. Bevezetéskor pedig meg lehet adni, hogy “Bevezető ár”, de ilyenkor kedvezményt és korábbi árat feltüntetni nem lehet.

MELY JOGSZABÁLYOK ÉRINTIK A KÉRDÉST

  • 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól
  • 98/6/EK irányelv a fogyasztóknak kínált termékek árának feltüntetéséről szóló szabályokról
  • 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

A lényeg: ha akciózol, tüntesd fel az eredeti árat (az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árát) áthúzva, az akciós árat, és az eredeti árhoz viszonyított kedvezmény mértékét.