Indulás előtt álló webáruházak egyik rendszeresen felmerülő kérdése az adózást érinti. Hogyan kell az áfával számolni? Milyen adók merülhetnek fel? Melyik adózási mód a legmegfelelőbb egy webshop számára? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésekre is választ találsz majd a hamarosan megjelenő Kezdő E-kereskedők Kézikönyve című könyvben, melyből most egy részletet osztok meg.
Egy webáruház pénzügyeinek megértéséhez beszélni kell az adózásról is, hiszen egy vállalkozás működésének eredményességét nagy mértékben befolyásolhatják az adók és járulékok. Ezek összessége gyakorlatilag egyfajta vállalkozói hozzájárulás a társadalom szükségleteinek és az ország működésének (azaz az állami kiadások) finanszírozásához. Magyarországon kb. 50 féle adó létezik, de ezek csak egy kisebb része merülhet fel egy e-kereskedelmi vállalkozás működtetése során, a teljesség igénye nélkül:
- Átalányadó
- Társasági adó
- KATA
- KIVA
- Személyi jövedelemadó
- Szociális hozzájárulási adÓ
- Iparűzési adó
- Általános forgalmi adó
- Kötelező kamarai hozzájárulás
Egy webshopot üzemeltető vállalkozás szempontjából az adók két csoportba sorolhatók: jövedelmet, valamint fogyasztást terhelő adók. A jövedelmet, bevételt terhelő adók egy vállalkozás vagy egy munkavállaló teljesítménye alapján merülnek fel, és azok bevételeit és jövedelmeit adóztatja. Ilyenek a személyi jövedelemadó, a társasági adó, és a szociális adók és járulékok. A fogyasztást terhelő adók viszont akkor jelentkeznek, amikor valaki valamit vesz vagy elad, értékesít: általános forgalmi adót és bizonyos esetekben jövedéki adót kell ilyenkor fizetni.
Az adóügy komoly dolog, és bár az állam megpróbál segíteni az adózás adminisztrációjában, ne akard megúszni a könyvelőt.
Ahogy említettem alapesetben – jellemzően a cégek adózásánál – elmondható, hogy ha a bevételekből kivonjuk a költségeket, megkapjuk a vállalkozás adózás előtti eredményét. Ez alapján kell – mindenféle korrekció után – az adókat és járulékokat megfizetni.
Cégek, társas vállalkozások esetén fizetni kell – az éves bevallás által kiszámított eredmények alapján – társasági adót (TAO), szociális hozzájárulási adót (SZOCHO), esetleg KIVA-t. És ez még csak a kezdet, ahhoz, hogy a cég tulajdonosának jövedelme minden hónapban a privát bankszámláján landoljon ugyanúgy fizetni kell a jövedelmet terhelő adókat is, mint személyi jövedelemadó (SZJA), nyugdíjjárulék és munkavállalói hozzájárulás. Sőt, ha az év végén a cég nyereséges működésének köszönhetően osztalék kifizetése is felmerül, az osztalékot ugyanúgy többféle adó terheli.
Ha a fentieket nem teljesen érted, az nem a te hibád. Az adók és járulékok kiszámítása és bevallása egy meglehetősen bonyolult feladat (ráadásul a szabályok is évről évre változhatnak), ezért senkinek sem javasolt, hogy maga végezze azt – hacsak nem könyvelő az illető. Sem a számolás, sem az adminisztráció nem egyszerű, így egy könyvelő alkalmazása elkerülhetetlen.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók adózása lényegesen egyszerűbb lehet, és mivel az induló webáruházak mögött leginkább egyéni vállalkozók állnak, érdemes kitérni erre.
Az átalányadózás
Adózni bonyolult. Pontosabban az adók és járulékok kiszámítása egy meglehetősen összetett, de semmiképpen sem könnyű feladat. Ezt anno a törvényalkotók is belátták, ezért létrehoztak egy sokkal egyszerűbb és érthetőbb adózási módot: az átalányadózást. A lényege: nem kell a költségekkel, kiadásokkal, és az eredmény kiszámolásával bajlódni. Az állam elfogadja, hogy a bevételeid egy fix része költség, így az egyéni vállalkozó árbevétele akkor is ezzel a fix százalékkal csökkenthető, az adó alapja akkor is ezzel a fix százalékkal csökkentett rész lesz, ha a tényleges kiadás valójában sokkal kevesebb. Persze a legfontosabb kérdés: mennyi is az a százalék?
Alapesetben 40% vonható le a bevételekből költségként, ami nem sok, igaz? De itt jön a csavar:
Ha a tevékenység kizárólag kiskereskedelmi tevékenység (és hát egy webáruháznál ez áll fenn), akkor a könyv írásakor a bevételek 90%-a (!) vonható le, és csak a fennmaradó 10% után kell – jövedelemként – adózni. Jól hangzik, ugye?
Az egyszerűsége mellett előnye még, hogy az átalányadózást főállás mellett vállalkozók is választhatják.
De az átalányadózásnak lehet hátránya is. Ha főállásban vagy egyéni vállalkozó, akkor előírt minimum fizetési kötelezettséged van: egy minimálisan (a minimálbér alapján) meghatározott adót és járulékot akkor is fizetni kell, ha a vállalkozónak nincs bevétele, vagy ha az kevesebb, mint a kiadásai. Ez a havi fizetendő összeg kb. 70-80 ezer forint.
Egyszerűségének és kedvező adózásának köszönhetően nem véletlen, hogy a webáruházat kezdőként indító egyéni vállalkozók túlnyomórészt az átalányadózást választják.
Iparűzési adó
A HIPA (helyi iparűzési adó) egy önkormányzati adó, aminek alapja webáruház esetén az elismert költségekkel (pl. az áruk beszerzési értékével) csökkentett árbevétel, maximális mértéke pedig az adóalap 2%-a – de ez településenként eltérhet.
Bizonyos esetekben itt is lehetőség van egyszerűsíteni mind a számítást, mind a bevallást. És a befizetendő adó is kevesebb, ha néhány feltétel fennáll. Ilyen pl. az átalányadózás, ami esetében egy éves fix összeg befizetésével letudható ez az adónem.
Általános forgalmi adó, alanyi adómentesség
Az általános forgalmi adó az állami bevételek legjelentősebb forrása. Fogyasztást terhelő adó, azaz nem a vállalkozás teljesítményét, és nem is a jövedelmet, hanem az emberek fogyasztását (a vásárlásokat) terheli. Nagyságát jól mutatja, hogy míg 2020-ban a személyi jövedelemadó „csak” 2500 milliárd forint bevételt hozott az állami költségvetésnek, addig az áfából 4700 milliárd folyt be az államkasszába.
Az áfa a köznyelvben a nettó és bruttó árak különbözeteként jelenik meg: amennyivel több a bruttó ár, az jelenti az állam áfából származó adóbevételét. Az áfa összegét úgy kell kiszámolni, hogy a nettó árat megszorozzuk az áfa kulcsával, azaz az áfa mértékével. A nettó összeghez ezt az áfa összeget hozzáadva kapjuk meg egy termék vagy szolgáltatás bruttó árát.
Ha tehát egy szolgáltatás ára nettó 10 000 forint, az áfakulcs pedig 27%, akkor a bruttó ár 10 000 + (10 000 x 27%) = 10 000 + 2 700 = 12700 forint lesz.
Egy vállalkozásnak két választása lehet: vagy van áfafizetési és bevallási kötelezettsége (azaz áfa körös), vagy nincs (azaz alanyi adómentes).
Ha vállalkozásod áfakörös, belföldi beszerzéskor a beszállítódnak a termékek bruttó – áfával növelt – beszerzési árát fizeted ki. Amikor pedig eladsz, akkor a vásárlóval a termék áfával növelt eladási árát fizetteted meg. Azaz beszerzéskor fizeted az áfát, eladáskor pedig megkapod. Ha az eladás áfaösszege nagyobb mint a beszerzéskor kifizetett áfa összege, akkor a kettő különbözete a fizetendő áfa lesz. Ha kisebb, akkor a kettő különbözete mint visszaigényelhető áfa jelenik meg a könyvelésben. Alanyi adómentesség esetén ezzel az egésszel nem kell foglalkozni. Amit a beszerzéskor kifizetsz, az lesz a kiadásod, amit pedig a termék értékesítésekor megkapsz a bevételed.
Példa áfakör esetén:
Termék nettó beszerzési ára: 10 000.-
Áfa (27%): 2 700.-
Bruttó (fizetendő) beszerzési ár: 12 700.-
Termék nettó eladási ára: 15 669.-
Áfa (27%): 4 231.-
Termék bruttó (beszedett) eladási ára: 19 900.-
Árrés: 15 669 – 10 000 = 5 669.-
Áfa: 4 231 – 2 700 = +1 531.-, tehát fizetendő áfa keletkezik.
Példa alanyi adómentesség esetén:
Termék fizetendő beszerzési ára: 12 700.-
Termék beszedett eladási ára: 19 900.-
Árrés: 19 900 – 12 700 = 7 200.-
Miért nem alanyi adómentes minden vállalkozás?
Egyrészt mert az alanyi adómentességnek van egy éves felső bevételi határa (ami 2024-ben 12 millió forint). Másrészt nagyon sok anyag és eszköz beszerzés áfájával lehet csökkenteni az eladáskor kapott áfaösszeget: nyomtató vásárlása, csomagolóanyag, számítógép, stb. Erre az alanyi adómentes vállalkozásnak nincs lehetősége.
Egyébként az adószámodból is kiderül, hogy vállalkozásod áfakörös-e vagy sem: az adószám első nyolc számjegyét követő számjegy utal erre: ha ez a kilencedik számjegy “1”, akkor alanyi adómentes vagy, ha “2”, akkor pedig áfakörös)
Szóval ha áfakörös a vállalkozásod, a bevételből majd időnként (a gyakoriságtól függően havonta, negyedévente vagy évente) be kell fizetned az áfát, ami megmarad, az lesz a nettó árbevételed. (Alanyi adómentesség esetén nem kell az áfával foglalkoznod, erről majd később.)
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy áfakörös vállalkozásnak figyelnie kell a különféle termékek eltérő áfakulcsaira (ez Magyarországon általában 27%, de pl. a könyvek esetében csak 5%), áfával kapcsolatos adminisztrációt kell vezetnie, és az áfa bevételével az állam felé rendszeresen el is kell számolnia. Ezekből következően jó könyvelőt kell alkalmazni, és tudj róla, hogy az áfás cég könyvelését – mivel azok könyvelése lényegesen több feladatot jelent – jellemzően drágábban vállalják.
Bizonyos esetekben (és bizonyos bevételi határig) tehát a vállalkozás mentességet kaphat az áfa nyilvántartása, bevallása és befizetése alól. Ezt hívják alanyi adómentességnek (AAM). Ez nem csak anyagilag előnyös, de az adminisztrációs terheket is csökkenti.
Anyagilag az árrés (és nem a bevétel) 0,27-szeresével több marad a zsebedben – plusz talán még a könyvelés is olcsóbb lesz. “Hátránya”, hogy a beszerzett termékek és az elszámolható javak áfatartalmát sem igényelheted vissza, de ez csak akkor hátrány, ha a kiadások nagyobb része nem a termékek beszerzésénél jelentkezik.
Ezért induló e-kereskedőként sokan választják az alanyi adómentességet (AAM), de ezt csak egy bizonyos éves bevételi határig (ez 2024-ben évi 12 millió forint) lehet alkalmazni. Ha egy évben (arányosan) az árbevétel átlépi a 12 milliót, a vállalkozás nem csak bekerül az áfakörbe, de a következő évben már nem is választhatja az alanyi adómentességet. Ezt azonban ne hátrányként éld meg, mert ez azt jelenti, hogy webshopod forgalma nővekszik.
Eltérő szabályok vonatkozhatnak a határon átnyúló kereskedelmi tevékenységre, így ha a webáruház külföldre is teljesít megrendeléseket, vagy a termékeket külföldről szerzi be, mindenképpen egyeztess egy könyvelővel vagy adószakértővel.
Az áfával kapcsolatban a legfontosabb jogszabály a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról.
Kötelező kamarai regisztráció
Ez egy (jelenleg) fix, 5000 forintos kötelező hozzájárulás évente – a vállalkozás formájától és az adózás módjától függetlenül. Számolni kel vele minden évben. Akit ez bővebben érdekel keressen rá a következő jogszabályra: 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról.
Minden vállalkozó célja, hogy minél több bevételt érjen el, és minél több maradjon a zsebében. Márpedig ha egy webáruház jövedelmezőségét nézzük nagyon sok múlik az adózáson. Nem mindegy, hogy egy induló vállalkozás milyen vállalkozási formában indul el és hogyan adózik. A kezdők jellemzően egyéni vállalkozóként indulnak el, és az átalányadózást, alanyi adómentességet választják. Ez a kombináció lehet a legalkalmasabb arra, hogy a vállalkozói ötletet igazolják, és hogy az e-kereskedelmet megtanulják, tapasztalatot szerezzenek benne.
Ha pedig az üzlet beindul, át lehet alakítani a vállalkozást, át lehet lépni más adózási módra. De ami nem kérdés: az adózás egy meglehetősen összetett területe a gazdaságnak, ezért mindenképpen javasolt és ajánlott egy szakembert (könyvelőt) megbízni.
Kisadózók tételes adója (KATA)
Ez a rész rövid lesz: fizikai termékek kereskedelméhez a Kata általában nem lesz jó. A havi fix befizetendő összeg és a bevétel maximális összeghatára nem teszi lehetővé jó feltételekkel a termékértékesítést – hacsak nem magas, 50% feletti árréssel lehet azokat eladni. A Kata adózást nem a kereskedelmi tevékenységet végzőkre szabták. De egy könyvelő személyreszabott segítséget tud nyújtani a kérdésben.