Felgyorsultak az események az e-kereskedelem területén. A webáruházak még éppen csak ébredeztek az EPR okozta rémálomból, máris itt az újabb hír, melynek főszereplője az MPL.
Mi is ez az MPL ügy, és miért hangos tőle a net?
Tavaly megjelent egy rendelet (685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet) egy másik rendelet módosításáról (335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet), de mint ahogyan az szokás, csak nem sokkal az életbe lépése előtt kapták fel a fejüket az érintettek. A rendelet értelmében – leegyszerűsítve – minden webáruháznak kötelező feltüntetni az MPL szolgáltatásait (házhozszállítás, csomagautomata és csomagpont) a vásárló által választható szállítási/átvételi lehetőségek között.
Huh…. februárban jelentek meg a fórumokon az első kérdések, amelyeket egyre több követett. Sok a tévhit, ami most azért sem meglepő, mert a jogszabály csak egy keretet ad, a posta viszont – magát hatóságnak gondolva – már a szállítási díjak meghatározásába is bele kívánt szólni.
Ha nem érdekel a háttér, és egyből tudni akarod, mit kell és mit lehet tenni, csak görgess lejjebb.
Mi áll a háttérben?
Sajnos nehéz politikamentesen az okokat kutatni. Az MPL megítélése az e-kereskedelem szereplői között nem a legjobb, nagyon sok webáruház okkal nem szerződött velük. Megtehette, hiszen sok szolgáltató áll rendelkezésre: GLS, DPD, ExpressOne, Packeta, Foxpost…. hogy csak a nagyobb részesedéssel rendelkező kézbesítő cégeket említsem. Az MPL hozzájuk képest se nem a legjobb minőségű, se nem olcsó.
Azonban nem régen megjelent a színen egy kormányközeli befektető, aki az interneten fellelhető információk alapján részesedést szerzett abban a Waberer’s-ben, amely alvállalkozóként a Posta csomagkézbesítési szolgáltatását végzi. Ez a befektető a mende-mondák szerint Orbán Viktor lányának a férje.
https://index.hu/belfold/2022/08/04/waberers-magyar-posta-csomagszallitas-tiborcz-istvan-bdpst/
https://nyugatifeny.hu/2022/08/03/orbaneke-lett-a-magyar-posta-is-a-csomagokat-mar-tiborcz-a-penzt-pedig-tasnadi-szallitja
https://hvg.hu/kkv/20220803_Magyar_Posta_a_csomagokat_most_mar_Tiborcz_a_penzt_Tasnadi_szallitja
Ezt az információt sem megerősíteni sem cáfolni nem tudom és nem is kívánom, sajnos az elérhető cégadatokból lehetetlen felderíteni bármit is. A lényeg: az állam – meglátásom szerint versenyellenesen – előírta az MPL szállítási módjainak kötelező alkalmazását a webáruházak számára.
Úgy gondolom a rendelkezés meglehetősen aggályos, hiszen beleszól egy-egy vállalkozás gazdasági döntéseibe, árképzésébe, stratégiájába. Pedig ezek meghatározása minden vállalkozó és vállalkozás szuverén joga.
Ezen felül versenyelőnyhöz juttatja az állami érdekeltségű MPL-t a többi, hasonló szolgáltatóval szemben, akik ráadásul piaci alapon szolgáltatnak. GLS, DPD, ExpressOne, Foxpost… mindegyiket hátrányosan érinti ez a jogszabály. Nem kérdés, hogy a rendelkezéssel több vásárló fogja az MPL-t választani, és így kevesebben a többiek egyikét. Ez a piaci verseny befolyásolása, ami nem csak az EU-s irányelvekkel, de a piacgazdaság működésével is ellentétes.
Mik a kötelezettségek és mik a lehetőségek
A legfontosabb kötelezettség, hogy az MPL minden szállítási módját elérhetővé kell tenni a vásárlók számára. Tehát lehetőséget kell biztosítani, hogy ők az MPL házhozszállítást, MPL csomagautomatás és MPL csomagpontos (PostaPont) kézbesítést is ki tudják választani a rendelés átvételére.
Ugyanakkor nem kell szerződni a Postával. Lehet, de nem kötelező. Ezek alapján minden webshopnak négy lehetősége van biztosítania az MPL előírt szállítási módjait:
- Szerződést köt velük. Ez esetben megállapodnak az egyedi árakban, feltételekben. A webáruház pedig annyiért biztosítja az MPL szállítási módjait, amennyiért akarja.
- Regisztrál a Magyar Posta felületén. Ennek előnye, hogy egyszerűbb és könnyebb a csomagok feladása, mintha csak úgy beesne a webshop tulajdonos a postára csomagot feladni, és a szolgáltatások ára is kedvezőbb, mintha csak simán adná fel a küldeményeket. Hátránya, hogy ez is szerződés, csak nem egyedi, hanem ugyanolyan ÁSZF, mint amit egyébként a webáruházak is alkalmaznak a weboldalukon. Ugyanakkor – bár ez még nem egyértelmű – regisztráció esetén azt az árat kell felszámítani a vevők felé szállítási díjként, amennyit a Posta az ÁSZF-ben meghatározott. Ezen az oldalon megtalálható minden szükséges információ a regisztrációról: https://posta.hu/webaruhazi_jogszabaly
- Nem tesz semmit, csak egyszerűen ha a vásárló valamelyik MPL szállítási módot választja, elmegy a postára, és feladja a csomagot. Bár vélhetően ez lesz számára a legdrágább opció, de nincs semmilyen más kötelezettsége: a vásárlótól annyit kérhet, amennyit csak akar. Bár ezt a lehetőséget az MPL vezérigazgatója nem említette a 2024-es Ecom Expo előadásán, azt gondolom, hogy a jogszabály nem írja elő a szerződés meglétét, csak az MPL szállítási mód biztosítását. Ezt támasztja alá a Posta weboldalán található kérdés-válasz is:
“Köteles vagyok-e regisztrálni a Magyar Posta regisztrációs formuláján keresztül?” – Válasz: “Nem köteles, a fogyasztónak/vásárlónak a kiszállításra vonatkozó igényét a webáruház keretszerződés megkötése mellőzésével, az adott árut tartalmazó postai küldemény egyedi feladásával (az így létrejött postai szolgáltatási szerződéssel, az annak megfelelő szolgáltatási díj ellenében) is kiszolgálhatja. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a webáruház a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozások számára célzottan kialakított díjszabással tudja az MPL Üzleti csomag szolgáltatást igénybe venni, szükséges a regisztráció, vagy külön egyedi szerződést kell kötnie a Magyar Postával.” - Megállapodik valamilyen aggregátor szolgáltatóval, akik futárcégek (köztük az MPL) kézbesítési szolgáltatásait közvetítik. Ilyen lehet pl. a FürgeFutár, vagy az olyan, kiszervezett logisztikával foglalkozó vállalkozások, mint a Webshippy, iLogistic, stb. Ha ezt választja, szintén nincs semmilyen más kötelezettsége, mert a Magyar Postával bár nincs szerződéses viszonyban, mégis ki fogják tudni küldeni rajtuk keresztül a csomagokat.
Csak rajtad áll, hogy mit szeretnél kezdeni a helyzettel. Lehet ez egy lehetőség, hogy teszteld a célpiacodat, mennyire van igényük az MPL-es átvételre. Megnézheted, hogyan alakul a csomagok megoszlása a kézbesítők között.
Ha nem örülsz annak, hogy az MPL is bekerült mint választható szállítási mód dolgozhatsz azon, hogy minél kevesebben akarják igénybe venni. Felülárazhatod, megadhatsz egy jóval hosszabb teljesítési határidőt, vagy más módon irányíthatod a választást. Fontos, hogy ne állíts olyat a Postáról, ami nem igaz vagy nem bizonyítható.
Fentiek alapján teheted a szállítási módok listájának az elejére vagy a végére őket.
A rendeletnek való megfelelést a fogyasztóvédelmet ellátó hatóság joga ellenőrizni. Nem gondolom, hogy csak ezért kiterjedt ellenőrzések vennék kezdetét, de egy vizsgálat során eggyel több dolgot fognak nézni.
Ismereteim alapján ez a mostani állapot. Ha bármilyen változás történik, frissítem ezt a bejegyzést is.
Update (20240318): hogy mennyire nem áll készen a posta a feladatra jól illusztrálja az az adatszivárgás, amely során több mint ezer webáruház adatai voltak láthatók minden regisztrált webshop számára.
https://index.hu/gazdasag/2024/03/18/adatszivargas-magyar-posta-egyeni-vallalkozo/
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Kell-e szerződni a postával?
Nem kell szerződni. A szerződést kiválthatja egy egyszerű online regisztráció, vagy bármilyen fuvarközvetítő szolgáltatás igénybevétele. A lényeg, hogy a weboldaladon a vásárlók MPL-lel is kérni tudják a rendelés teljesítését.
Elég csak az MPL házhozszállítást biztosítani?
A rendelet szövegéből nem derül ki egyértelműen, de vélelmezhető, hogy mindhárom szállítási módot (házhozszállítás, PostaPont (postán maradó is), csomagautomata) elérhetővé kell tenni, hiszen a rendelet “az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét” említi, márpedig mindhárom szállítási mód a Posta által nyújtott postai szolgáltatás.
Milyen áron kell biztosítanom az MPL szállítási módjait?
Ha regisztrálsz, akkor a mostani szabályok szerint a regisztrációkor elfogadott ÁSZF-ben meghatározott díjakon kell biztosítani ezt a lehetőséget. Ha szerződésed van a Postával, vagy ha közvetítőt veszel igénybe a teljesítéshez, akkor a szállítási díj mértékét szabadon határozhatod meg.
Mennyibe kerül az MPL csomagküldés, ha nem regisztrálok és nem kötök szerződést a Postával?
A házhozszállítás fizetendő díja 2 kg-ig 2915.- (PostaPont: 2265.-, automata: 1425.-) forint, 5 kg-ig 3275.- (PostaPont: 2595.-, automata: 1645.-), 10 kg-ig pedig 3535.- (PostaPont: 2985.-, automata: 1645.-) forint. Ezek a díjak az általános forgalmi adót már tartalmazzák.
Mennyi a csomagfeladás díja regisztráció esetén?
Csomagautomatába, Posta Pontra vagy postára kézbesítve: bruttó 990 Ft/db.
Háznál történő kézbesítés esetén: 0-10 kg-ig bruttó 1990 Ft/db.
Háznál történő kézbesítés esetén: 10-20 kg-ig bruttó 2990 Ft/db.
Háznál történő kézbesítés esetén: 20-40 kg-ig bruttó 5990 Ft/db
Hogyan tudom elérhetővé tenni az MPL szállítási módjait a webáruházamban?
Ez webshop rendszerenként eltérhet. Unas és Shoprenter esetén csak bekapcsolod és beállítod ezt a szállítási módot. Shopify-nál érdemes keresni hozzá egy alkalmazást (pl. Digiloop). WooCommerce használatakor a Viszt Péter féle bővítmény segítségével jelenhet meg az MPL a pénztárban.
Fel lehet-e számítani bármilyen plusz díjat az MPL szállítás esetén?
Ezzel kapcsolatban nem egyértelműek a rendelkezések. A Posta álláspontja az, hogy csak olyan díjakat lehet felszámítani, amelyeket más fuvarozó szolgáltató esetében is felszámol a webshop a vásárlónak. De ha nem regisztrált webshopként állsz kapcsolatban a Postával, akkor ez mindegy is, hiszen a vásárló felé felszámított szállítási díj szabadon meghatározható.
Külföldre küldött csomagoknál is kell az MPL-t feltüntetni?
A válasz nem egyértelmű, de mivel a jogszabály a 45/2014 (II.26.) kormányrendeletre hivatkozik, ahol nincs említve a belföldi és külföldi működés, ezért az következhet ebből, hogy ha a Posta el tudja juttatni a csomagot külföldre, akkor igen. Ugyanakkor ennek ellent mond, hogy a Posta nem tüntet fel árakat vagy díjszabást külföldi kézbesítésre, továbbá külföldi címre nem a Magyar Posta szállítja ki a csomagokat, hanem egy helyi partnere. Ez ügyben érdemes lehet állásfoglalást kérni tőlük.
Külföldön élek, külföldről küldöm a csomagokat Magyarországra. Itt nincs Posta, mit kell tennem?
Csak akkor kell ezt biztosítani, ha a Posta biztosítja a székhelyedről a szolgáltatást. Ha ezt nem tudja biztosítani, akkor értelemszerűen te sem tudod felajánlani a vásárlóknak.
Az olyan külföldi webáruházakat is kötelezi a rendelet, mint pl. a Temu, az Aliexpress vagy a BangGood?
Nem, hiszen tőlük a Posta nem tudja elhozni a csomagokat.
Mi az ide vonatkozó jogszabály pontos szövege?
Az első jogszabály arról rendelkezik, hogy mivel fog kiegészülni 2024.03.28. után a Posta törvény. E szerint:
685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet
a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet módosításáról
2. § A Korm. rendelet a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.”
Ennek értelmében 2024. március 28-tól a szöveg a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletben (a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről) lesz megtalálható ily módon:
3/A. § A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.
A versenytörvény
1996. évi LVII. törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
IV. Fejezet
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma
11. § (1) * Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. *
(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:
a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
c) * a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
e) *
f) a piacra lépés akadályozására;
g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
(3) * Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.
13. § * (1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.
(2) * Csekély jelentőségű a megállapodás,
a) versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tíz százalékot,
b) nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot.
(2a) * Versenytársak közötti megállapodás az olyan vállalkozások között létrejött megállapodás, amelyek az érintett piacok bármelyikén egymásnak tényleges vagy lehetséges versenytársai.
(2b) * A (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti küszöbértéket meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás hatályának időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.
(3) * Nem alkalmazható az (1) bekezdés a versenytársak közötti olyan megállapodásra vagy összehangolt magatartásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is (a továbbiakban: kartell), valamint bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.
(4) * Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodásoknak az együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul.
A bejegyzés utolsó frissítése: 2024.03.18.